Világbiztonság

Nyílt Társadalom és Társaság


431099_318178241578361_1062295936_n.jpg
Veszprémi hímzés LyukhímzésA Magyar Nyelv6666666666
(4 szavazat)
431314_312846668778185_765157815_n.jpg
Rábaközi hímzés Lelőhelye: Rábaköz. A Rába és a Rábca folyó között fekvő terület. Központja Csorna. Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül. A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés. A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda. A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.) A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is. ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.)

Anyaga: Régen - vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon. Ma - nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.

Fonala: Régen - pamut vagy gyapjú (szőr) Ma - volga, gyapjú vagy gyöngyfonál.

Színezése: piros, kék, fakó rózsaszín, bordó. Ritkán két színt alkalmaz együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)

Öltése: Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt.

Motívuma: Szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.

Alkalmazása: Régen - lepedővég, rétesabrosz, párnavég. Ma - terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító
A Magyar Nyelv9999999999
(6 szavazat)
432241_314008921995293_1629966967_n.jpg
Torockói hímzés Erdélyi vászonhímzések. Két csoportjuk ismeretes, az egyiket a házbelső vászonféléire varrták, a másikat a testi ruhákra.
Az első csoport hímzései párnavégeken, szalmazsák végén, lepedőkön és rúdravalókon találhatók. Igen vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben egyező tárgyféleségeken kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „keresztöltésnek” mondott szálánvarrott öltéssel.
A laposöltést igen változatosan alkalmazzák, egy-egy motívum varrásánál több keskeny és szélesebb laposöltéssort varrnak egymás mellé, keskeny laposöltéssort alkalmaznak a díszítőelemek körvonalául, belsejüket pedig torockói keresztöltéssel vagy egyszer átöltött ráccsal töltik ki.

A hamis laposöltéssel varrt díszítőelemeket keresztben átfektetett szállal varrják le. Laposöltéssorból alakítják ki a növények szárait is, nemegyszer két párhuzamos keskeny sorból, közüket pedig egyszerű vagy kettős csomókötéssel töltik ki. ...
1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
480179_324813947581457_100001585639962_923593_443168207_n.jpg
Hetési hímzésA szlovéniai magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb.
A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet. A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevesen múlott, hogy ez a kincs öröke elvesszen. Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzés kultúra eltűnése. Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep.

Jelenleg 14 hímző szakkör működik a szlovéniai magyarság körében és 3 hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk. Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul. A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
485368_319585598104292_153635420_n.jpg
Mezőségi hímzés Az erdélyi mezőségi hímzések egy csoportja, a többi közül erőteljes folthatásukkal válnak ki. Túlnyomóan párna- és derékaljvégen varrták, ritkábban szalmazsák végére, egészen kivételesen kendőre is. Szálánvarrott öltéses csoportjuk nagyban-egészben egyezik a hasonló mezőségi hímzésekkel, csupán szabadrajzú munkáik sajátosak. Ezt a munkát napjainkban is készítik még, noha vagy három évtizede megmerevedett szinten. Túlnyomóan egyszínű, elsősorban piros pamutfonallal hímeznek, a kéket ritkán alkalmazzák, a két színt együttesen pedig könnyű texturájú pamutvászonra varrják. Korábban sodrott hímzőszállal, a későbbi munkákon sodratlan szövőpamuttal dolgoznak. A viszonylag vékony alapanyag és a vastag hímzőfonal miatt a szabadrajzú munkákat rámára feszítve varrják. A mintakészlet nem gazdag: szálánvarrottból 7, a szabadrajzúakból 11 minta ismeretes, utóbbiak nevei: komlós minta, régi pávás fészekkel, szőlőminta, bokros minta, csengettyűs, tulipános, szekfűs, a régi almás, koszorús minta, fenyőágas és poharas minta...1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
540108_320752411320944_100001585639962_911296_301781412_n.jpg
Kalotaszegi hímzés Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően. Noha intenzíven szőnek is, mellette mégis virágzik – akárcsak pl. a Sárközben – többféle hímzés: a „fehéres” vagy szálvonásos, vagdalásos, laposöltéses munka kétféle változatban is; a szálánvarrott öltés és az „írásos” (írásos öltés) munka. Készült ezek mellett rececsipke, darázsolás, gyöngyhímzés, a mellrevalókon szűcshímzés, az ujjasokon géphímzés. Nem minden községben varrtak egyforma intenzitással. Bánffyhunyad munkái választékos gazdagságukkal kiemelkednek. Némely községben bizonyos hímzésféleségeket kihagytak, nem varrtak, mert a hangsúly mindenütt elsősorban a szőtteseken volt. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is.
Ezen a vidéken is egymás mellett élt egyidőben többféle hímzőtechnika. A szálánvarrott munkát elsősorban...
1 hozzászólásA Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
418250_1934865949234_1769881616_914236_964028776_n.jpg
Matyó hímzés Mezőkövesd,Tard,Szentistván

A színpompás viseletéről, szabadrajzú hímzéseiről jellegzetes matyó népviselet a 19. században alakult ki, virágkora az 1860-70-es években kezdődött.

Eleinte piros-kék vászonfonállal, később fényes selyemfonállal, többszínű (piros, kék, sárga, zöld, fekete, lila, és ezek más-más árnyalatai) hímzéssel díszítették a fekete klott, vagy fehér vászonból készülő lepedővégeket, a legénying ujját, és a surcnak nevezett női, illetve férfi kötény alját. Később a szűcshímzés színei, motívumai jelentek meg a matyó hímzésművészetben: a kezdetben szabályos cipés-madaras, virágos motívumokat felváltották a formagazdag, pompás színekben tündöklő matyórózsás, nagyrózsás, cserfarózsás és szívrózsás motívumok. Napjainkban a vásznakat, párnákat, terítőket, és a különböző ruhaféléket leginkább rózsával, tulipánnal, csillagokkal, bimbókkal, levelekkel, tulipános levelekkel és bokormintákkal díszítik, de kedvelt minta a macskafark, valamint a kiskakast ábrázoló motívum is.

A matyó hímzés jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti.
1 hozzászólásA Magyar Nyelv6666666666
(2 szavazat)
426688_1934866509248_253488518_n.jpg
Sóvidéki varrottasErdélyA Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
429464_1934862869157_1769881616_914234_594628989_n.jpg
Szatmári hímzés Keresztszemes hímzés.A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
64320_310146932381492_465511773_n.jpg
Buzsáki hímzés Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés.

Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az elõzõleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat.
A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímzõasszonyok részére megrendelésre elõrajzolják a motívumokat.
A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyezõ.
Mivel ezek a kézimunkák elsõsorban eladásra készülnek, egyre inkább figyelembe veszik a készítõk a vevõk igényeit, ezért gyakran találkozunk fehér illetve színes napszövetre fehér vagy az eredetitõl eltérõ színes fonallal varrt hímzésekkel is.

A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethetõ vissza.
A kézimunkát elõrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal, ...
2 hozzászólásA Magyar Nyelv9999999999
(1 szavazat)
156536_363041090425409_100001585639962_1027075_246939626_n.jpg
Székelyudvarhelyi varrottasÉletfa motívummalA Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
163336_367455703317281_122876388_n.jpg
Felsőtiszavidéki hímzésFelső-Tisza-vidék az Alföld része, mely Magyarország északkeleti szögletében; Szlovákia, Ukrajna és Románia által határolt területen helyezkedik el, és a Nyírséget és a Szatmár-Beregi-síkságot foglalja magába.

Tájegységei a Bodrogköz és a Szatmár-Beregi-síkság. Előbbi Magyarország és Szlovákia között húzódik. Keleti része, a Kárpátaljai-alföld, amely már Ukrajnához tartozik, valamint a Szatmári-síkság, melynek nagyobbik része Romániához tartozik.

A térség legnagyobb folyója a Tisza, a vidéket az elhagyott folyómedrek, levágott kanyarulatok, időszakos és állandó vízzel borított mocsaras, lápos területek jellemzik.

Városai Nyíregyháza (ez egyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye is), valamint Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Kisvárda és Fehérgyarmat.
A Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
483 fájl 41 oldalon 22